KINEK AJÁNLJUK A SWISS U VITAMIN SZEDÉSÉT?
Gyomorfekélyben szenvedőknek
Gyomorfekélyre hajlamosaknak, megelőzésként
A gyomor savtermelését befolyásoló (pl. aszpirin) gyógyszereket szedőknek
Műtétek után, kiegészítő kezelésként
A bélnyálkahártya sérülésével vagy elvékonyodásával járó betegségek esetén, vagy azok megelőzésére
Colitis és IBS kiegészítő kezelésére
Emésztőrendszeri megbetegedések után, kiegészítő kezelésként
Túlzott gyomorsav-termelés, reflux esetén
Javasolt szedés: reggel és este 1-1 kapszula étkezés előtt
Az U vitamin egy aminosav és a nevével ellentétben nem tartozik a vitaminok közé, bár már az 1930-as évektől kutatják működését. Az első megnevezése 1949-ben történt, amikor egy amerikai orvos, Garrett Cheney 13 elítélten végzett kísérletet. Az elítéltek mindannyian gyomorfekélytől szenvedtek, kezelésként pedig mindannyian káposztalevet kaptak. A kísérletet az orvos megismételte, immár 100 betegen, és az eredményeket 1952-ben publikálta: a káposztalével kezelt betegek fekély-gyógyulási ideje jelentősen lecsökkent, átlagosan 10 napra, miközben tüneteik, a fájdalom, sokkal hamarabb szűntek meg, mint a kontroll csoportban. Az ismeretlen tényezőt (Unknown factor) is ő nevezte el U vitaminnak, amelyet azóta is sikeresen alkalmaznak fekélyes betegek kiegészítő kezelésére.
Meglepő módon, a közel évszázadnyi kutatás ellenére az U vitamin, tudományos nevén S-metilmetionin-szulfónium-klorid teljes hatásmechanizmusa a mai napig nem ismert. Annyi bizonyos, hogy a vitaminokhoz hasonlóan, szervezetünknek szüksége van rá, hiányában elvékonyodik és károsul a gyomor és bél védelmét alkotó nyálkaréteg, peptikus fekély alakulhat ki, vagyis gyomorfekély, nyombélfekély, vagy nyelőcsőfekély képződhet. A nyálkahártya védelme mellett bizonyosan szerepet játszik a gyomorsavtermelés szabályozásában is, emellett ma már kutatások igazolják, hogy a sebgyógyulást is jelentősen elősegíti, nem csak az emésztőrendszerben, hanem a szervezet egészében. Ezért műtétek után is javasolt a szedése. Ezen tulajdonságai egyértelművé teszik hatásosságát a peptikus fekélyek kezelése során: ilyenkor ugyanis a gyomornedvek (pl. sósav, pepszin) a nyálkahártya sérülése, elvékonyodása miatt közvetlenül érintkezhetnek a nyelőcső, a gyomor vagy a vékonybél falával, azt irritálják, az irritációból pedig fekély, vagyis seb alakul ki. Az U vitamin hármas hatásmechanizmusával csökkenti a savtermelést, helyreállítja a nyálkahártyát és felgyorsítja a sejtregenerációt.
Ugyancsak nyálkahártya helyreállító funkciója miatt az U vitamin alkalmazható olyan betegségek esetén, mint például a colitis ulcerosa (fekélyes bélgyulladás) vagy az IBS (Irritábilis Bél Szindróma), melyek éppen a nyálkahártya sérüléseire vezethetők vissza.
Ezen figyelemreméltó tulajdonságai mellett az U vitamin még számos folyamatban vesz részt: nem csak az emésztőrendszer, hanem bőrünk védelmében is szerepe lehet, meglepő módon hatásosan véd az UVB sugarak ellen. Részt vesz a zsíranyagcsere szabályozásában, így segítséget nyújthat a krónikus elhízásban, illetve annak szövődményeitől szenvedőknek, csökkenti például a vérzsír-szintet. Amellett, hogy felgyorsítja a sejtregenerációt, az oxidatív stresszel szemben is védelmet nyújt. A fönti tulajdonságai mellett ezért is folynak kísérletek az U vitamin emésztőrendszeri daganatos megbetegedések (pl. gyomor-, vagy vastagbélrák) esetén történő alkalmazásáról, akár önállóan, akár kiegészítő terápiaként. Megakadályozza továbbá a kiválasztó-rendszerben a káros baktériumok elszaporodását, szintén kutatások igazolják, hogy meggátolja húgyutakban a kórokozók megtelepedését.
Az U vitamin a természetben számtalan növényben megtalálható, ám a kezdeti kísérletek ellenére mégsem a káposztában, hanem a spenótban mutatható ki a legnagyobb mennyiségben. Sok U vitamint tartalmaz továbbá a pak-choi és a spárga is. Mivel vízben oldódik, a szervezet nem képes hosszú távon raktározni, folyamatos pótlása szükséges, különösen akkor, ha olyan gyógyszereket szedünk (pl. aszpirin), amelyek károsan hatnak a bél vagy a gyomor nyálkahártyájára, de akkor is, ha életvitelünk a fekély kialakulásának az esélyét fokozhatja, mint például a zsíros, fűszeres ételek túlzott fogyasztása, a dohányzás, az alkohol és természetesen a stresszes életmód is.
A táplálékkiegészítők szedése nem helyettesíti a változatos, kiegyensúlyozott étrendet és a testmozgást, valamint nem helyettesíti az orvosi ellátást. Amennyiben ön gyógyszeres kezelés alatt áll, a készítmény alkalmazását egyeztesse kezelőorvosával. A készítmény bármely összetevőjével szembeni érzékenység esetén ne alkalmazza a készítményt. A szedése várandós és szoptató kismamák, valamint kisgyermekek számára nem ellenjavallt, ugyanakkor az adagolásról nincs elégséges információ, ezért ezekben az esetekben körültekintéssel, kezelőorvosával egyeztetve alkalmazza.
